Történelmi regényei

 

 

 

 

 

 

Honfoglalás trilógia

Táltosidők - Idegen tüzek - Megszerzett föld 

1. kiadás
Kiadás éve: 2004
Kiadó: STB Kiadó


2. kiadás
Kiadás éve: 2011
Kiadó: Családi Könyvklub BT.


3. kiadás

Kiadás éve: 2013
Kiadó: Lazi Könyvkiadó

Az utóbbi évtizedek legjobb történelmi regényfolyama. A Táltosidők - a magyarok levédiai és etelközi őshazájába, 850-be kalauzolja az Olvasót, egy olyan földre, amely sok harc és véráldozat árán a magyarság elindult az önállóvá váláshoz, s kiteljesedett szabadságtudatához vezetett. A történelem és egyéni sorsok fonódnak össze az Idegen tüzek-ben, amely egyszerre izgalmasan szép olvasmány és ragyogóan színes leírása a honfoglalást megelőző évtizedeknek. Egy monumentális freskó a korai magyarok és besenyők életéről, s nem kevésbé a környező világról. A Megszerzett föld hősei részesei annak a földszerzésnek, amit Honfoglalásként tartunk az emlékezetünkben. A regényfolyam hőseinek öröme és bánata, a fájdalom és a boldogság tovatűnő pillanatai röppennek el a szemünk előtt, megállíthatatlanul száguld előre az idő és a sorsukat alakító történelem. Részesei ennek a történetnek az ősök éppúgy mint mi magunk, a kései utódok. Egy nép, amely földet és hazát szerzett magának Európában.
..................................................................

A végső tenger 1-2.



Kiadás éve: 2006
Kiadó: STB Könyvkiadó Kft.
..................................................................... 

Tatárjárás trilógia 

A végső tenger 1-3.

ISBN: 9789638961907
Kiadás éve: 2012
Kiadó: Talamon kiadó
Méret: 1440 oldal

A nagy sikerű HONFOGLALÁS - trilógia szerzőjének ez A VÉGSŐ TENGER - TATÁRJÁRÁS - TRILÓGIA I - II - III. című kötet a legújabb monumentális történelmi regénye.

A tatárjárás az Európa elleni mongol inváziót, ezen belül Magyarország 1241 – 1242-es megszállását jelenti. A mongolok támadása a 13. századi Európa történelmének egyik meghatározó eseménysorozata volt.

A magyar történetírás a „tatárjárás” kifejezést alkalmazza az Arany Horda (krími tatárok) által elkövetett későbbi betörésekre is. A mongolokat a magyar történetírók tatároknak nevezték, mivel a Fekete-tengertől északra élő türk nyelvű népcsoportok egy része behódolt a mongoloknak, felvette az egyik mongol törzs, a ta-ta nevét, és segédnépként részt vett a mongolok hadjárataiban.

A tatárjárások borzalmait jól tükrözi a magyar népnyelv, amely a tatár népnév elé gyakran tette oda a kutyafejű jelzőt is.

Még 1235 - ben a magyar Julianus barát elérte a volgai bolgárok országát és a keleten maradt magyarokat meglátogatva hírt hozott IV. Béla királynak a készülő mongol támadásról.

A volgai bolgár főurak nem tudtak egységbe tömörülni, és 1236-ban vereséget szenvedtek Batu kán és hadvezére Szubutáj kb. 130 000 fős seregétől (Bilär, Bolgár, Szuár, Szükätaul és egyéb erődítmények bevétele). A lakókat megölték vagy rabszolgasorba hajtották. A Volgai Bolgárország a Dzsocsi ulusza, a későbbi Arany Horda része lett.

A mongolok tovább folytatták előnyomulásukat nyugat felé. A Kárpátoktól keletre élő és megkeresztelkedett kunok 1239-ben a mongolok elől, Kötöny vezér vezetésével, Magyarországra menekültek, és IV. Béla király befogadta őket. A megkeresztelt kunok nem vállalták az ország határainak védelmét, ezért Béla király 1239-ben az ország belsejében adott nekik menedéket.

Julianus barát 1237-ben ismét megpróbált visszatérni az általa Magna Hungariának nevezett magyar őshazába, de csak Moszkvától valamivel keletebbre jutott, mert előző úticéljának területét a betörő mongolok közben elpusztították. Egy levéllel tért haza Batu kántól, amelyben a mongol kán feltétel nélküli megadásra szólította fel a magyar királyt. Íme a levél:

„Én a Kán, az Égi Király küldöttje, kinek hatalmat adott a földön, hogy a meghódolókat a maguk viszonyai között fenntartsam, az ellenszegülőket pedig eltiporjam: csodálkozom rajtad magyar király, hogy amikor már harmincadszor küldök hozzád követeket, vajjon miért nem küldesz vissza közülük egyet sem hozzám?... Tudom, hogy gazdag és hatalmas király vagy, hogy sok az alattvaló katonád és hogy egyedül uralkodsz egy nagy királyságban és éppen ezért saját jószántadból nehezen hódolsz meg előttem. Pedig jobb és üdvösebb lesz reád nézve is, ha önként hódolsz meg előttem. Értesültem arról is, hogy a kúnokat, az én szolgáimat pártfogásodba vetted. Ezért meghagyom neked, ne tartsd őket továbbra is magadnál, hogy ellenségeddé ne legyek miattuk...
/IV. Béla (Képes krónika)/

A történelemből ismert, hogy a tatárok betörtek az országba, szörnyű pusztítást végeztek, de a kivonulásuk után IV. Béla az ország védhetőbbé tétele érdekében szerte az országban elrendelte a kővárak építését. Addig, kevés kivételtől eltekintve – például Esztergom, Veszprém, Székesfehérvár – nagyrészt földvárak álltak...
*

A trilógia cselekményének időpontjában a krónikák az 1200-as évek elejét jegyzik. A távoli Góbiban már felnőtté érett a kis Temüdzsin, aki később Dzsingiszként vonul be a világtörténelembe.

Bürjén, az ismeretlen származású rabszolga-gyerek, végigvándorolva az ázsiai sztyeppét, Karakorumba, Dzsingisz kán, a világhódító mongol uralkodó udvarába kerül. Csak homályos emlékei vannak egy asszonyról és férfiról, akik talán a szülei lehettek. És őriz egy fából faragott amulettet a nyakában, a peremén rovásírással.

A kán seregében igazi mongollá lesz. Tagja lesz annak a kémhálózatnak, amelynek hathatós közreműködésével a mongolok, leigázva Európát, el akarják érni a mondabeli Végső Tengert.

Ebben a hadjáratban a magyar király országa - mint a Kárpátok természetes bástyája mögötti első erős állam, és mint a Nyugat felé vezető kapu - kulcsfontosságú. Így kerül az egykori rabszolgafiú II. Endre, majd IV. Béla magyar királyok udvarába. Gyorsan megtanulja a nyelvet, amely valahonnan ismerősnek tűnik a számára. Bürjén, azaz magyar nevén Berény - az évtizedek alatt beilleszkedik a magyar világba, és lassan megdöbbentő sejtései támadnak.

Mikor pedig Béla király elolvassa neki az amulettjén található jeleket, felébred benne a lelkiismeret.

Rájön-e, hogy pontosan azt a népet sodorja végveszélybe, amelyből talán maga is származik?
Képes-e megtalálni önnön gyökereit, és milyen áron?

Kitörni képtelen a helyzetéből, mert a Szervezet elhagyásáért halál jár. Elég egyetlen apró hiba, és a mongol megbízottak, vagy a magyar király emberei végeznek vele. Megjelennek a mongolok elől menekülő kunok is, akik a keresztség felvétele, és magyarországi szálláshelyek fejében kardjukat adják a magyar királyságnak...
................................................................

 Viharlovasok pentalógia



  • A táltos fia   2012. Lazi Kiadó,
  • A vér törvénye  2013. Lazi Kiadó
  • Aranyasszony   2014. Lazi Kiadó  
  • Porladó szövetség  2015. Lazi Kiadó 
  • A másik ösvény 2016. Lazi Kiadó
Árpád ​népe – sok harc és viszontagság után – megszállja a Kárpát-medence keleti oldalát, e régtől kiszemelt földet, s a törzsek ideiglenes szállásokat foglalnak.
Hogyan tovább?
Kelendő a magyar fegyver nyugaton, de legalább annyira félik is azt. Arnulf keleti-frank császár a lombard Berengár ellen hívja hadba pénzért és zsákmányért a Duna bal partján éppen csak megtelepült magyarokat, s ezzel elkezdődik az a több évtizedes időszak, amit – tévesen – a kalandozások korának nevez a történelem.
Sok ezer magyar harcos indul nyugatnak, s ott vágtat közöttük az, akit a táltos fiának hívnak. Feladata a nyugati seregekről és a politikai körülményekről történő adatgyűjtés, mellyel közvetlenül segíti Árpád és Kurszán hadászati és földfoglalási elgondolásait, a Kárpát-medence végleges birtokba vételének tervét. A nagyfejedelem és a vezér példátlan diplomáciai érzékkel fordítják a magyar törzsek hasznára a képlékeny katonapolitikai helyzetet, s figyelmüket a gazdag nyugat felé fordítják.
Nem találván egyéb utat elűzésünkre, a magyar törzsek végleges kiirtására a frank Gyermek Lajos király és a bajorok a Duna völgyében százezres haddal törnek a magyar gyepű felé…
Harc a továbbélésért, avagy az első honvédő háború?
A regény hiteles történelmi adatokra és eseményekre építkezve beszéli el a honfoglalásként jelzett időszak első tíz esztendejét, és megpróbál választ adni a kérdésre: vajon csupán kalandozásnak tekinthető a nyugat felé törekvés, vagy sokkal inkább tudatosan tervezett politikai döntések állnak a háttérben?

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése