Új hírek, cikkek, találkozók...


Benkő László Szegeden

Kedves Olvasók, Ismerősök és Barátok!


2013. június 7-én délután nagy örömmel vettem részt meghívottként a Könyvhét szegedi eseményein, és igazi élményt jelentett számomra a Dr. Lázár Istvánnal, a Lazi Kiadó vezetőjével folytatott pódiumbeszélgetés.
Sok témát érintettünk, miközben figyeltem a beszélgetésünket hallgató nézők és vendégek arcát, és arra jutottam, hogy a visszacsatolás az egyik legfontosabb esemény egy író életében, előjeltől függetlenül.
Lázár Úr sok mindenről kérdezett, és közismert, ha egy írót elragad a hév, képes írásról és könyvekről órákig beszélni, talán éppen azért, mert az írás máskülönben roppantul csendes és társaságot nélkülöző folyamat. Írjunk egy konkrétan megcélzott olvasóközönség számára, vagy csak úgy, általában – mondván, lesz, aki elolvassa majd... –, de lassan hiányozni kezd a külvilág, jelesül az olvasó, akikkel, ha szerencsénk van, egyre többször találkozhatunk.
Mert elsősorban kinek is mondaná el mindazt élőszóban az ember, mint akiknek az írásait szánja?

Szó esett az írók idézőjelbe tett magányosságáról –, már aki valóban megéli ezt. >>>






Interjú a Kisalföldben 2013.09.02.




Titkok és hazugságok, árulások és szeretet:
hogyan lehet túlélni a fasizmust?

Budapest – Történelmi helyzetek, kémjátszmák, tragikus emberi sorsok 
és szerelmek keresztútján játszódik Benkő László új könyve. Kritika.

Meglepően izgalmas, a maga módján mégis briliánsan egyszerű 
megoldásokkal állt elő új könyvében Benkő László.

A 20. század első felében, a Franco diktatúra, majd a második világháború 
idején játszódó regény, A spanyol grófnő főhőse, Elena Angela 
Morante élete nem egyszerű. Tizenhat éves koráig apácák között 
nevelkedett, amikor pedig kiszabadult végre onnan, az lett az élete 
értelme, hogy családját és apja üzleti elképzeléseit szolgálja. Nem elég, 
hogy fogalma sincs a világról, az igazi életről, a szerelemről, a 
vágyakról, az emberi jellemről és jellemtelenségről – családja 
sem segítette abban, hogy kapaszkodókat találjon. Elenát apja 
előbb megismertette egy jóképű, ám hazug fiatalemberrel, majd 
utóbb arra kényszerítette, hogy menjen hozzá feleségül. E két 
pont között következett be a tapasztalatlan Elena életének 
egyik nagy tragédiája: teherbe esett, ám miután megszülte gyermekét, 
apja a kisbabát elvette tőle. S noha később épp gyermeke apja lett 
a férje, e titokról sokáig hallgatnia kellett előtte is. >>>


Az író válaszol


Különleges interjúsorozatunkban kortárs magyar regényírók válaszolnak. 

E heti célpontunk:Benkő LászlóKülönleges interjúsorozatunkban kortárs 
magyar regényírók válaszolnak ugyanarra a tíz kérdésre, mely írói pályafutásukat, 
alkotói céljaikat, látásmódjukatés olvasói szokásaikat boncolgatja. 


Benkő László (Honfoglalás-trilógia, Viharlovasok, Tatárjárás-trilóga) 

1952-ben született. Bölcsészettudományi karon végzett, pedagógusként különösen 

közel áll hozzá az irodalom. A gimnáziumi éveiben próbálkozott az első szárny-

csapásokkal, főleg novellákat írt, ám ezek nem feltétlenül nyerték el a felnőtt

világ tetszését. A hozzáértők enyhén rebellisnek találták írásait, és ítéletük 

a ’60-as években túl sok jóval nem kecsegtetett. Amikor felnőtt fejjel újra

visszatért az íráshoz, úgy gondolta, informálni és egyben szórakoztatni 

szeretné az olvasót, hozzájárulva a kikapcsolódás értékes perceihez, 

ezért közérthető formát választott: a regényt. A szerzőhöz a történelmi regény

 műfaja áll legközelebb. Mindig élvezettel kutatott a könyv- és levéltárak polcain, 

hiszen vallja, hogy a szépirodalmi igénnyel megírt történetek sem nélkülözhetik 

a szigorú tényeket. Számára a történelem meghamisítása, a jelen- és az utókor

félretájékoztatása főbenjáró bűn. Ízig-vérig humanistának vallja magát. Az írás

a számára nem más, mint egy végtelen és folyton változó, virtuális utazás, 

amiről sosem lenne képes lemondani. 

Mikor érezte életében először, hogy írnia kell? Mi lett ennek az első írásnak a sorsa? 

Hatvan felett – és most nem a sebességre gondolok! – az ember különös adomány folytán jobban emlékszik az akár félévszázados történésekre is. Első „könyvembe” hatodikos koromba fogtam bele, s valóban egyfajta különös, akkor még számomra érthetetlen késztetés miatt. Bizonyára olvashattam valamit, ami megragadott, talán Jules Vernétől, mert nekiláttam megírni egy kalandregényt. Emlékszem, India mellett, az Andaman-szigetcsoport volt a helyszín, és hajótöröttekről szólt (volna), már ha beteljesül. Nagy lelkesedéssel dolgoztam rajta, még a tanórák alatt is írtam a pad alatt. Nagy spirálfüzetbe, tintaceruzával. Hogy mi lett a sorsa a két teleírt füzetnek? Szponzoraim nem lévén, házunk cserépkályhájában végezték néhány év múlva, amikor rátaláltam a fiókban. Magam hamvasztottam el szegényeket, s most már nagyon sajnálom. De hát, ez is a meg nem született könyvek egyéni sorsa.  >>>



Véres borzalmak meséi

A történelmi regény újra hódít

A történelem rögzítése soha nem volt tökéletes, és soha nem
is lesz az– jegyzi meg John Lukacs A történetírás jövője
című művében, s felpanaszolja, hogy „manapság a hi-
vatásos történészek által írt legjobb könyvismertetések
gyakran nem a szakmai folyóiratokban jelennek meg, hanem a
New York Review of Books lepedő méretű lapjain, és sok
történész ezekre nagyobb figyelmet fordít, mint a saját szakmai
folyóirataikra”...
Körülbelül egy éve elárasztottak bennünket a történelmi regények. 
Először nem értettem, aztán rájöttem, hogy a történelmi regény ugyanúgy 
az elvonulás és a menekülés műfaja, mint a fantasy. Amikor a valóság a 
közember számára kusza és megfejthetetlen, valószínűleg a múlt is egyfajta 
alternatív valósággá válik. Érdekes és persze egyenetlen színvonalú kísér-
letekkel leptek meg bennünket a szerzők. Bokor szerint igen divatosak lettek
a magyar őstörténettel kapcsolatos sztorik. Egyik szerzőjük, a harminckötetes (!) 
Benkő László nemrég honfoglalás-trilógiát írt, a szintén a középkorban „utazó” 
Trux Béla pedig nyolc év kutatómunka után megírta a keresztes háborúk 
utolsó csatájának eddigi legrészletesebb történetét. Ezekről a művekről a 
kiadóvezető úgy vélekedett, hogy nem feltétlenül felfedező típusú szerzők
 írják őket, de meglepően megbízható kutatók abban az értelemben, hogy 
amit egy-egy korról tudni kell, azt a legapróbb részletekig kinyomozzák. >>>

Az Új Könyvpiac július-augusztusi számában

Interjú Benkő Lászlóval a 31. oldalon



A spanyol grófnő

Szerző:  / 2013. július 4. csütörtök / SzubkultúraKönyvvilág   

Benkő László (Forrás: Facebook)Benkő László új regénye feltétlenül e sokoldalú író immár harminc kötetből álló életművének egyik kiemelkedő darabja. A spanyol grófnő elszakad az utóbbi évek Benkő-regényeinek a magyar régmúltra koncentráló tematikájától.

A spanyol grófnő szinte végig egy aprócska észak-olasz szigeten játszódik, és egy szinte hihetetlen történetet tár az olvasó elé. Elena grófnő az olasz és a német titkosszolgálat engedelmes eszközeként a férjétől kapott villában a náci főkolomposok által összerabolt gyémántokat rejtegeti, de közben ugyanott zsidó gyermekeket is bujtat az Észak-Olaszországot elözönlő németek elől…
Morante gróf lánya az olasz és a német titkosszolgálat engedelmes eszközének tűnik. A villában, melyet szeretőjétől kapott, a falangista és náci főkolomposok által összerabolt gyémántokat rejtegeti. Azt azonban senki nem tudja, hogy közben ugyanott zsidó gyermekeket is bujtat a Dél-Olaszországot elözönlő németek elől. Háború és szerelem, kaland és szenvedély azonban még így is csak kulissza az ifjú grófnő igazi drámájához képest. >>>


KÖNYVESPOLC – Benkő László: A spanyol grófnő

2013. július 1. hétfő

1013405_152532734930777_1277398715_n
Villáminterjú Benkő Lászlóval a frissen, a Könyvhétre megjelent regénye kapcsán:
”Most megjelent történelmi regényem, A spanyol grófnő nem a régmúltba kalauzolja a kedves olvasót. A spanyol polgárháború és az azt követő II. Világháború eseményei szinte még karnyújtásra vannak, ha történelmi távlatokban gondolkodunk.
 A sztori mégis maga a történelem egy szeletkéje. Adva van egy gazdag családból született andalúz hölgy, akit az apja zárdába küld a polgárháború előtt. Később, amikor hazatérve Elena Angela megismerkedik egy snájdig olasz ékszerkereskedővel, az apja pusztán anyagi érdekből szorgalmazza a házasságot . A kezdeteket némileg beárnyékolja Elena házasságon kívül született leánygyermeke, akit az apja a születése után azonnal eltávolít a házból. Elena Angela az olasz vőlegénnyel Olaszországba utazik, és egy szigeten lakik a férfi kastélyában. Az épület különleges rendeltetésű: trezorként működik, amelyben az olasz fasiszták és a német nácik őriztetik az elrabolt értékeket. >>>


Beszélgetés a Történelmiregény-írók Társasága Egyesületről  - videó

Megalakult a Történelmiregény-írók Társasága

Vasárnap tartotta meg alakuló közgyűlését Budapesten a Történelmiregény-írók Társasága (TRT), melyhez a hazai regényirodalom számos ismert szerzője csatlakozott.

A szervezet azért jött létre, hogy mint az egyesület alapokmánya kimondja „népszerűsítse a történelmi regény műfaját és annak művelőit", továbbá „egységbe tömörítse és támogassa a műfajban tevékenykedő írókat". Az alapszabály szerint az egyesület tagjai lehetnek az irodalmi élet mindazon szereplői – írók, szerkesztők, kiadók – akik számára ennek a regényműfajnak a fejlődése kihívást vagy szívügyet jelent.
A magát érdekvédelmi szervezetként meghatározó és szigorú politikamentességet hirdető szervezet alapítói szerint ma már a történelmi regényírók egész új nemzedéke tevékenykedik a magyar irodalomban. Ennek tagjai lassan iskolát alkotnak, mely a kritika részéről is figyelmet érdemel. Nem leplezett cél az állami és magán mecenatúra érdeklődésének elnyerése is, mivel a műfaj hitelességének és irodalmi színvonalának további emeléséhez a szerzők kutatómunkájának, tanulmányútjainak elősegítésére is szükség lenne. 

Az egyesület tervei között szerepel egy Gárdonyi Géza emlékplakett évenkénti odaítélése is az év legnagyobb érdeklődéssel fogadott történelmi tárgyú regényét jegyző szerzőnek. Emellett a társaság csoportos országjáró író-olvasó találkozók, dedikálással egybekötött felolvasóestek, kedvezményes könyvvásárok megszervezésével is segíteni kívánja a tagokat.

Az alakuló közgyűlés titkos szavazással az elnökség tagjává választotta Benkő Lászlót (alelnök), Bokor Pált (elnök), Fábián Jankát (alelnök), Iván Katalint és Marcellus Mihály (titkár) A műfaj ismert szerzői közül az alapító tagok között vannak továbbá Nemere István, Fonyódi Tibor, Trux Béla és mások.

Megjelent: http://www.kisalfold.hu/konyvmoly/megalakult_a_tortenelmiregeny-irok_tarsasaga/2336829/?utm_source=rssfeed 




 




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése